A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – oszmán erődítmény és múzeum az Égei-tenger partján

Cesme LátnivalókA Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – oszmán erődítmény és múzeum az Égei-tenger partján

A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – egy oszmán erődítmény az Égei-tenger partján

A Çeşme-kastély (Çeşme Castle, Çeşme Kalesi) az azonos nevű üdülőváros fő történelmi nevezetessége Izmir tartomány nyugati részén. Ez a 16. századi oszmán erődítmény közvetlenül a part mellett, néhány méterre a tengertől emelkedik, és tökéletesen illeszkedik a fehér házakkal és vitorlásokkal tarkított festői tengerparti tájba. Ma a kastély falai között a Çeşme Régészeti Múzeum található, míg maga az erődítmény továbbra is az egész Çeşme-félsziget egyik szimbóluma, valamint egy nemzetközi zenei és táncfesztivál helyszíne.

Története és eredete

Çeşme városa (a perzsa/török çeşme szóból, jelentése: „szökőkút, forrás”) az ókori Cyssus kikötő helyén épült fel, amelyet már Herodotos is említ. A középkorban a partvidék Bizánc, majd Genua fennhatósága alatt állt; a genovai időszakból néhány elem megmaradt Çeşmében, amelyeket ma az oszmán erőd későbbi falazatába építettek be.

Maga a kastély 1508-ban épült II. Bajazid szultán (Bayezid II) parancsára, a szultáni építész vezetésével. Az építkezés a Velencei Köztársaság és a Szent Liga részéről növekvő fenyegetés közepette folyt: az oszmánok az Égei-tenger partvidékét akarták megerősíteni és a kereskedelmi útvonalak biztonságát biztosítani. A Çeşme-i vár a bodrumi, karaburun-i és sığacıki várakkal együtt a part menti erődök láncának egyik láncszemévé vált.

A cseszmei csata

Az erőd tanúja volt a Kelet-Földközi-tenger történelmének egyik legdrámaibb eseményének – a 1770. július 5–7-i cseszmei tengeri csatának. Az orosz balti flotta, Aleksej Orlov gróf és Grigorij Spiridov admirális parancsnoksága alatt, beleértve a híres brit ellentengernagyot, Samuel Greiget is, megsemmisítette az oszmán flottát a Çeşme-öbölben. A parthoz szorított török flotta gyújtóhajókkal felgyújtották; a tűzben több ezer tengerész és tucatnyi hajó veszett oda.

Ez a csata fordulópontot jelentett az 1768–1774-es orosz–török háborúban, és a Kucsuk-Kainardzsi béke aláírásához vezetett, amelyben Oroszország engedményeket kapott. A győzelem emlékére Szentpéterváron felépítették a Chesma-palotát és a Chesma-templomot, a „Chesma” (orosz változat) név pedig az orosz katonai dicsőség részévé vált.

Múzeum és restaurálás

A 20. században a kastély elvesztette katonai jelentőségét, és fokozatosan romba dőlt. Az 1980-as években török restaurátorok helyreállították a falakat és a tornyokat, 1984-ben pedig megnyílt a kastélyban a Çeşme Régészeti Múzeum. A múzeumban az Erythrai, Teos és Cyssus városok ásatásain, valamint a félsziget öbleiben végzett víz alatti régészeti munkák során talált leleteket állítják ki.

Építészet és látnivalók

A Çeşme-kastély alaprajza szabálytalan téglalap alakú, hat sarok- és közbenső toronnyal. A falak hossza körülbelül 200 méter, vastagságuk pedig akár 4 méter is lehet. A falakat faragott mészkőből építették, újrahasznosított ókori és bizánci kövek beépítésével. A kastély minden nap 8 :30 és 18 :00 között tart nyitva (októbertől márciusig 17 :00-ig); a belépés fizetős, a jegy ára körülbelül 60–100 török líra.

A főkapu

A főkapu az északi oldalon található, és II. Bajazid szultán tughrajával és az építés dátumával díszített márványlap díszíti. A kapu előtt áll egy bronzszobor Cezayirli Gazi Hasan Paşa admirálisnak, az oszmán hadvezérnek, aki túlélte a cseszmei csatát, és később nagyvezír lett.

Tornyok és falak

A kastély hat tornya közül különösen érdekes az északkeleti – onnan panorámás kilátás nyílik a Çeşme-öbölre és a parttól 12 kilométerre fekvő görög Chios-szigetre. A falak megőrizték a fogazott mellvédeket és a ágyúk és muskéták számára kialakított lőréseket; több helyen láthatók a 16–18. századi oszmán ágyúk maradványai.

Régészeti Múzeum

A múzeum kiállítása több helyiséget foglal el, amelyek a falakon belüli laktanyákban találhatók. Az első terem a bronzkornak van szentelve, és a Limantepe és Bağlararası ásatásokról származó leleteket tartalmazza – ezek az Égei-tenger partvidékének legősibb települései. A második terem az Eritreából és Kissából származó antik leleteket mutatja be: márványszobrokat, kerámiákat, érméket, feliratok töredékeit. A harmadik terem a bizánci korszakot mutatja be ikonokkal, amforákkal és keresztekkel. Különösen érdekes a víz alatti leletek gyűjteménye: amforák, horgonyok, ősi hajók maradványai, amelyeket az öböl fenekéről emeltek ki.

Belső udvar

A belső udvaron egy kis kert található virágágyásokkal és kőpadokkal. Itt áll néhány márvány szarkofág és oszlop is, amelyeket a kastély építésekor újrahasznosítottak. Különös figyelmet érdemel a régi oszmán ágyú, amelyen I. Szulejmán szultán címere látható – az északi fal előtt áll, és „az ellenség felé” – vagyis Chios felé – van irányítva.

A közeli karavánszeráj

A kastélytól néhány tucat méterre található a 16. században épült Kanuni Szulejmán karavánszeráj (Kanuni Sultan Süleyman Kervansarayı). Ma ez egy butikhotel, de bárki beléphet az udvarra, és megtekintheti a fenséges árkádot és a szökőkutat. A karavánszeráj és a kastély együtt alkotják a cseszmei rakpart történelmi együttesét.

Érdekes tények és legendák

  • Az 1770-es cseszmei csata bekerült a haditengerészeti tankönyvekbe, mint az első eset, amikor a vitorlás flotta korszakában tömegesen alkalmaztak tűzcsónakokat.
  • A kastély egyik tornyában őrzik Spiridov orosz admirális zászlójának pontos másolatát, amelyet 2010-ben ajándékoztak a múzeumnak.
  • Az 1830-as években a kastély az oszmán hadsereg egyik egységének laktanyájaként szolgált, amely a félszigetet védte a kalózoktól és a görög lázadóktól.
  • Az archeológiai múzeum leletai között található egy ritka, hellenisztikus kori aranyékszer-gyűjtemény, amelyet a szomszédos Şifne falu közelében lévő sírban találtak.
  • A Çeşme-kastély a modern török irodalomban és filmekben a „megfagyott korszak” szimbólumaként jelenik meg – itt forgatták a „Csókolj meg, ne mondj búcsút” (Beni Affet) című sorozatot.
  • Minden augusztusban a kastélyban megrendezésre kerül a Çeşme Festival nemzetközi dalfesztivál – ez a hagyomány már több mint 50 éve fennáll.
  • A kastély falain a 18–19. századból származó, görög és olasz nyelvű karcolások láthatók, amelyeket fogságba esett tengerészek és kereskedők hagytak hátra.

Hogyan juthat el oda

A Çeşme-kastély Çeşme városának központjában található, a kikötő melletti sétányon, ahol a görög Chios-szigetre tartó kompok kötnek ki. Az Adnan Menderes (İzmir) nemzetközi repülőtértől Çeşme-ig körülbelül 100 kilométer – 1 óra 15 perc az O-32-es gyorsforgalmi úton. İzmir központjából körülbelül 1 óra az út ugyanazon az útvonalon.

Autó nélkül a legkényelmesebb buszral utazni: az İzmir Otogar buszpályaudvarról a Çeşme Seyahat és a Pamukkale társaságok járatai 30–45 percenként indulnak. Az izmir-i repülőtérről Havaş shuttle busz közlekedik a Çeşme buszpályaudvarra. A tengeri utazások kedvelői komppal érkezhetnek a Chios-szigetről – a komp 200 méterre köt ki a kastélytól. A várnál a parkolás fizetős, és a főszezonban gyorsan megtelik.

Tippek az utazóknak

A látogatásra legalkalmasabb időszak április–június és szeptember–november. Nyáron Cseszmében meleg van (akár +35 °C), de éppen ebben a szezonban rendezik meg a fesztivált, és a sétány hangulata is a legélénkebb. Télen a kastély és a múzeum nyitva tart, de a közeli szállodák és kávézók közül sok bezár az alacsony szezonban.

A kastély és a múzeum megtekintésére szánjon 1,5–2 órát. Vigyen magával vizet, sapkát és kényelmes cipőt – a kőlépcsők és a korlátok néha csúszósak. A múzeumban villanó nélkül lehet fényképezni. Gyerekekkel is kényelmes: bent vannak árnyékos helyek és játszóterek, a tornyokból pedig megmutathatja a gyermeknek az „Orlov-tengert”.

Kombinálja a kastélylátogatást egy sétával Çeşme óvárosában, a karavánszeráj megtekintésével, az Alaçatı-félsziget meglátogatásával, ahol szörfözni lehet és borászatok is találhatók, valamint az Ilıca és Çiftlikköy strandokkal. Gasztronómiai kötelező program – a helyi çeşmei kumru (kolbászos, sajtos és paradicsomos szendvics) és a mastixos fagylalt (sakızlı dondurma), amelyben a hioszi mastixfa gyantája is megtalálható. A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) ideális kiindulópont az Egyesült Királyság törökországi Égei-tengeri partjának egyik legszebb zuga megismeréséhez.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48

Szintén a témához tartozik.

Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Tegnap. 17:48
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
Tegnap. 17:48
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
Tegnap. 17:48
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – oszmán erődítmény és múzeum az Égei-tenger partján Gyakran ismételt kérdések az A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – oszmán erődítmény és múzeum az Égei-tenger partján webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
A Çeşme-kastélyt 1508-ban építették II. Bajazid szultán parancsára. Az építkezést a szultán építésze irányította, miközben a Velencei Köztársaság és a Szent Liga fenyegetést jelentett. Az oszmánok az Égei-tenger partvidékét akarták megerősíteni és a kereskedelmi útvonalakat védeni. A kastély Bodrum, Karaburun és Syagjik mellett a part menti erődök láncolatának részévé vált.
1770 júliusában közvetlenül a kastély falai előtt zajlott le a híres cseszmeni csata: az orosz balti flotta Aleksej Orlov gróf és Grigorij Spiridov admirális parancsnoksága alatt megsemmisítette és felégette az öbölben tartózkodó oszmán flottát. Ez a csata fordulópontot jelentett az 1768–1774-es orosz–török háborúban. A győzelem emlékére Szentpéterváron felépítették a Chesmen-palotát és a Chesmen-templomot. A kastély múzeumában őrzik Spiridov admirális zászlójának másolatát, amelyet 2010-ben adományoztak.
Ma a Çeşme-kastély falai között található a 1984-ben megnyílt Çeşme Régészeti Múzeum. A kiállítás több termet foglal el a volt laktanyákban. Az első terem a bronzkornak, a második az Erythrai és Cyssusból származó ókori leleteknek van szentelve: márványszobrok, kerámiák, érmék. A harmadik terem a bizánci korszakot öleli fel. Külön figyelmet érdemel a víz alatti leletek gyűjteménye – amforák, horgonyok és hajótörmelékek, amelyeket az öböl fenekéről emeltek ki.
A Çeşme-kastély minden nap nyitva tart: áprilistól szeptemberig 8 :30 és 18 :00 között, októbertől márciusig pedig 17 :00-ig. A belépőjegy ára körülbelül 60–100 török líra. Javasoljuk, hogy látogatás előtt a hivatalos forrásokból tájékozódjon az aktuális árakról és nyitvatartási időkről, mivel ezek a szezontól függően változhatnak.
Igen, így van. A kastély falait faragott mészkőből építették, azonban az építőanyagban újrahasznosított ókori és bizánci kövek is megtalálhatók. Çeşme az ókori Cyssus kikötő helyén épült fel, a középkorban pedig a partvidéket Genua ellenőrzése alatt tartották. Egyes genovai elemek bekerültek a későbbi oszmán építménybe is, ami a kastély építészetét réteges történelmi tanúvallomássá teszi.
Különösen érdekes az északkeleti torony: innen panorámás kilátás nyílik a Çeşme-öbölre és a parttól mindössze 12 kilométerre fekvő görög Chios-szigetre. A falakon megmaradtak a fogazott mellvédek, az ágyúk és muskéták lőrései, valamint a 16–18. századi oszmán ágyúk maradványai. A belső udvaron áll egy régi ágyú I. Szulejmán szultán címerével, amely Chios felé irányul.
Minden augusztusban a Çeşme-kastélyban megrendezésre kerül a Çeşme Festival nemzetközi dalfesztivál – ez a hagyomány már több mint 50 éves múltra tekint vissza. Emellett a kastély a város egyik szimbóluma és kulturális rendezvények helyszíne is. Ha augusztusban tervezi látogatását, előre tájékozódjon a fesztivál programjáról: a rendezvény ideje alatt a területre való belépés korlátozott lehet vagy változhat.
Igen, a kastélytól néhány tucat méterre található a Kanuni Sultan Süleyman Kervansarayı – egy impozáns, 16. századi oszmán karavánszeráj. Ma butikhotelként működik, de az árkáddal és szökőkúttal díszített belső udvarra bárki beléphet. A kastély és a karavánszeráj együttesen alkotják a Çeşme-part történelmi együttesét. A közelben találhatóak az ókori Eritrea és Kissa városok romjai is.
A kastély falain megmaradtak a 18–19. századból származó, görög és olasz nyelvű karcolt feliratok. A történészek szerint ezeket a várban fogva tartott tengerészek és kereskedők hagyták hátra. Ezenkívül a főkaput egy márványlap díszíti, amelyen II. Bajazid szultán személyes monogramja, a tugra, valamint az építés dátuma látható.
Igen, a Çeşme-kastély kiválóan alkalmas családi kirándulásokra. A kastély belsejében árnyas zugok és egy kis kert található padokkal, ahol pihenni lehet. A tornyokból a gyerekek megcsodálhatják a tengeri panorámát és a görög Chios szigetet – ez egy jó, szemléletes ismerkedés a történelemmel. Érdemes figyelembe venni, hogy a kőlépcsők és a korlátok helyenként csúszósak, ezért kényelmes, zárt cipő viselése kötelező minden családtag számára.
Kombinálja a kastélylátogatást egy sétával az óvárosban és a Kanuni Sultan Süleyman Kervansarayı megtekintésével. 30 perces autóútra található az Alaçatı-félsziget, ahol szörfözni lehet és borászatok is várják az érdeklődőket. Az Ilıca és a Çiftlikköy strandok gyalogosan is könnyen megközelíthetők. A helyi gasztronómia kínálatából feltétlenül kóstolja meg a kumrut – egy kolbásszal, sajttal és paradicsommal töltött szendvicset – és a sakızlı dondurmát, a chioszi fák gyantájával ízesített mastic-fagylaltot.
A cseszmei Régészeti Múzeumban engedélyezett a fényképezés, de vakufény használata nélkül – ez a legtöbb török múzeumban érvényes általános szabály, amelynek célja a kiállítási tárgyak védelme. A kastély nyitott területein, beleértve a falakat, a tornyokat és a belső udvart, szabadon lehet fényképezni. A északkeleti toronyból nyíló panorámás kilátás az öbölre és Chios szigetére a város egyik legfotogénebb pontja.
Felhasználói kézikönyv — A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – oszmán erődítmény és múzeum az Égei-tenger partján A Çeşme-kastély (Çeşme Castle) – oszmán erődítmény és múzeum az Égei-tenger partján felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
A Çeşme-kastély látogatására a legalkalmasabb időszak április–június és szeptember–november. Tavasszal és kora ősszel kellemes a hőmérséklet, kevesebb a turista, és nincs 35 °C-os nyári hőség. Ha részt szeretne venni a Çeşme Fesztiválon, tervezze látogatását augusztusra, de készüljön fel arra, hogy a sétány és a parkolók nagyon zsúfoltak lesznek. Télen a kastély nyitva tart, azonban a kávézók és szállodák egy része zárva van.
Az Adnan Menderes repülőtérről (İzmir) Çeşme-be körülbelül 100 km az út – az O-32-es autópályán körülbelül 1 óra 15 perc alatt lehet megtenni. Busszal: az İzmir Otogar buszpályaudvarról a Çeşme Seyahat és a Pamukkale társaságok járatai 30–45 percenként indulnak. A repülőtérről a Havaş shuttle-buszokkal lehet eljutni a Çeşme buszpályaudvarra. A tenger szerelmesei komppal érkezhetnek a görög Chios szigetről – a komp 200 méterre köt ki a kastélytól. Ha autóval utazik, vegye figyelembe, hogy a főszezonban a várnál lévő parkoló gyorsan megtelik.
A Çeşme-kastély közvetlenül a vízparton, a város szívében található – tornyai a part menti utca bármely pontjáról láthatók. A jegypénztár az északi főkapunál található, amelyet II. Bayezid tughrajával díszített márványlap díszít. A belépőjegy ára körülbelül 60–100 török líra; az aktuális árat kérdezze meg a helyszínen. A kastély minden nap 8:30 között tart nyitva, télen egy órával korábban zár.
Kezdje a főkapunál: nézze meg a tughra-val díszített márványlapot és Cezayirli Gazi Hasan Paşa bronzszobrát a bejárat előtt. Ezután sétáljon végig a falak mentén az északkeleti toronyig – innen nyílik a legjobb kilátás az öbölre és Chios szigetére. Figyeljen a lőrésekre, a fogazott mellvédekre és a megmaradt régi ágyúkra. Vigyen magával vizet, és vegyen fel kényelmes cipőt: a kőfelületek helyenként csúszósak.
A múzeum az egykori laktanyák több termét is elfoglalja. Ajánlott látogatási sorrend: kezdje a bronzkori teremmel (Limantepe és Bağlararası leletek), majd lépjen át az ókori terembe, ahol márványszobrok és Eritrea és Kissa érméi láthatók, végül pedig a bizánci terembe. A végső csúcspont a víz alatti leletek gyűjteménye: amforák, horgonyok és hajómaradványok az öböl fenekéről. Fotózás villanó nélkül megengedett.
A belső udvaron márványszarkofágok, oszlopok és egy régi oszmán ágyú található, amelyen I. Szulejmán címere látható. A kőpadokkal berendezett kis kert kiváló hely az árnyékban való pihenésre. Figyelmesen nézze meg a falak kőműves munkáját: itt újrahasznosított antik és bizánci kövek találhatók, a falak egyes részein pedig a 18–19. századból származó, görög és olasz nyelvű, karcolt feliratok láthatók.
A kastélyból kilépve sétáljon el néhány tucat métert a Kanuni Sultan Süleyman Kervansarayıig – egy 16. századi oszmán karavánszerájig. Az árkádos, szökőkúttal díszített belső udvarra a belépés ingyenes. Ezután nézze meg a vízpartot: itt jachtok és Chiosba tartó kompok állnak, valamint tengerre néző kávézók működnek. Ha időnk engedi, utazzunk el Alaçatıba (30 perc), vagy töltsük az estét az Ilıca strandon.